Egy napsütéses vasárnapi napon, (már ha jól emlékszem, hogy vasárnap volt) felkerekedtünk, hogy felfedezzük a környékbeli zöld területeket, hol lehet sétálni, túrázni, futni, Emmával majd játszani és mondhatom, meg voltunk elégedve a felhozatallal. Nem messze a háztól nagyon szép tájakat találtunk. Ezen felbuzdulva vettünk is éves belépőt a Chattahoochee Nemzeti Parkba. Ez nem egy darab park, hanem több, a környéken levő park hálózata, és bármelyikbe is megyünk, mindenhol jó.
Jönnek a képek:
Csináltunk pár képet a házról, vagyis valójában a garázstakarítás momentumait örökitettük meg az utókornak, meg a tavacskánkat és a rálátást a szomszédokra, mivel egyéb fényképezni való még nem akadt bent, leszámitva a festő brigád által szakszerűen kialakitott csatateret, létrák, szerszámok, ponyvák, ecsetek képében, de ezt jobbnak láttuk inkább kihagyni.
Nemrég érkeztünk meg a dokinktól, aki csinált ultrahangot és kaptunk friss képeket is. Már kijelenthetjük, hogy Emma kismókus 100 %-ban kislány mókus. Az esedékes rákszürést is el végezte az orvos és már azt is tudjuk, hogy elég hosszú a méhnyak, hogy az egyre gyarapodó Emma súlyát megtartsa, ami fontos, mert igy nem kell összevarrni. Szóval most nagy az öröm. Emma szépen növöget, 11 centi a kis picur a feje búbjától a popsijáig. Az egyik képen teljesen lehet látni a kis arcocskáját, nem takarja el a kezével. Mi úgy látjuk, hogy mosolyog ott bent magában elégedetten.
Szerintem rám hasonlit! 🙂
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl…vagy ha nem is annyira távol, de az Atlanti óceán másik oldalán, éldegél a Mókus család…
Bevezetésként közlendő információ, hogy a Mókusfamili áll 3, azaz három darab önjelölt mókusból. (Ami valójában egyelőre 2 és kicsit több mint 1/3 mókuska, de napról napra cseperedik bent a pocakban a 3. is, hogy szeptemberben igazi kis pelusos kismókussá lépjen elő) A másik két mókus egyed, Zoli és Niki.
Zoli és Niki 2009 áprilisában egymás ujjára egy-egy szépen csillogó gyűrűt húzott és bár ásót, kapát nem említettek, azért ők azóta is boldogan élnek…