Archive for augusztus, 2012


Nos, ma a nődoki után kivittem Nagyapát és Emmát az Atlantában kötelező látnivalóhoz a kőhegyhez. A nődoki Nikinél allergiát állapított meg a rá aggatott tapaszokra és kenőcsöt írt. Emma meg aludt másfél órát az autóban mielőtt kiértünk a hegyre és utána kipihenten ébredt.

Képekek és  videó lent!

Zoli


Sikerült végre megünnepelnünk Emma második, és a Papa valójában nem is nagyon tudom hányadik szülinapját. (Ezer bocsi a nemtudomságért)  🙂

Kaptak nagyon finom tortát is, amint a képeken látszik, Emma falta ezerrel, igaz kicsit meg volt illetődve az elején, de amikor képbe jött a lufi, na akkor már volt vigyor.  Kapott 3 autót is, ha jól hallom most is épp azokkal játszanak odalent.

Sajnos most bővebben nem tudok írni, mert el kell látnom tejtermékkel a család legifjabb mókus egyedét, azaz Petit.

Íme a képek:

 

 

 

 

 

Néhány kép még a nagyszülőkkel, Emmával és – apa nélkül, mert apa fényképezett.

 

 

Nagyszülők rendben megérkeztek Emma szülinapjára, 16-n. Ekkor szólt Niki Petinek a pocakban, hogy most már megszülethet. 4 órára éjfél után el is kezdődtek a fájások. 6 körül szólt Niki és 9-re bent is voltunk a kórházban. Szóltunk Dr. Moore-nak, akinél Emma is született és jött ő is. 11.50 körül műtő és Peti kint is volt 12:09-re (a történelmi hűség kedvéért ez a helyes és nem 12:07 ami a facebookra került ki).

Peti 3440 grammal született ami pontsan 7 font és 9.2 uncia. Ekkor 38 hetes és 1 napos volt.

Rövid képes történetünk látható az alábbiakban.

Niki hétfőn vagy kedden jöhet haza Petivel, aki a János nevet apja, nagyapja és déd apukája után kapta. A Petit meg nem tudni miért. Állítólag más is együtt adja az Emmával a gyerekeinek, szóval mi olyan Petis-Emmás szülők vagyunk.

Még annyit, hogy Peti szépen eszik és Niki egy hős!

Nagyon szeretem mindegyiket és persze Emmát is, aki miatt meg itthon alszom és nem a kórházban.

Mindenkinek köszönünk mindent!

Cuppantás!

Zoli

De most komolyan. Tudom én, sokan vannak, akik kiakadnak a terhesség szó hallatán, hogy ezt a csodálatos és gyönyörű 9 hónapot miért meri bárki egyáltalán terhességnek nevezni, mondjuk az áldott állapot, várandósság  meg egyéb nyalánkságok helyett. Hát igen, Emmával még én is valami bazira csodálatos dolognak tartottam, hogy egy baba van a pocakban, most viszont fáj a császáros heg miatt az egész pocakom, Peti folyamatosan rugdal, az ülőidegem miatt két métert sem tudok menni, a szétnyílt medencecsontomról már nem is beszélek, ami miatt lényegében néha csak szerencse kérdése, hogy nem esek azon nyomban össze. A gyomorsav folyamatosan folyik ki a számon, de ez már nem is aggaszt, megszoktam. Itt van Emma is szegény, aki amióta kiesett agy ágyából, lényegében reménytelen eset a délutáni alvásokat tekintve. Vááááá….

Emellett Emma szobája teljesen ki lett rámolva, a ruhái zsákokban, mert itt voltak a rovarosok, igaz nem poloskáink voltak szerencsére, hanem valami tök más, csak az a baj, hogy az a tök más valami nem csíp, pedig a családtagokon egyértelmű csípések  voltak, szerintem valami nem okés, de majd kiderül. Peti szobája sem mondható éppenséggel késznek, ezenfelül mindenhol kupi van, elég nagy. A nagy fürdőszobába beköltözött egy egész hangya kolónia, már kétszer irtották, most már csak a tetemeket kellene valakinek összevadászni, amiből hát elég sok van, Zoli meg nem hajlandó bogarakat távolítani. Szóval majd én csúszok-mászok, mindezt majd csak csütörtök este, mert addigra érnek ide anyumék, utána már szülhetünk, addig meg inkább nem csinálok semmit.

Amúgy a méhszájam már hét hete is 2.5 centire volt nyitva, most fogalmam sincs, mert nem nézte a doki, talán jobb is, meg találkoztam egy kis darab nyákdugóval is, szóval nem tudni, hogy mikor megyünk szülni. Komolyan, csak csütörtök éjjelig bírjuk ki valahogy!

Emmus is csütörtökön lesz 2 éves! Hogy telik az idő!

Szóval mint láthatjátok megvagyunk, kicsit nyűgösen, televanatököm érzéssel megspékelve, de majd ez is elmúlik. Haha, aztán jön majd csak a java. 😀

Képeink nem igazán vannak, ez betudható annak, hogy én már ki sem dugom az orrom sehova, itthon meg már annyi kép készült, hogy kicsit unalmasak, na de majd ha itt lesz a mama meg a papa! Akkor bizti lesz friss portfólió a Buburól! (Na meg a legkisebb mókuskáról is.)

Pusszanat!