Archive for the ‘Kategória nélküli írományok’ Category


December

on 2014.01.05. in Kategória nélküli írományok December bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nos, megvolt a Karácsony, hó is esett, ha kicsit előbb is. Lassan a végére érünk a beköltözésnek. Volt zárcsere, lettek új villanykapcsolók, faldíszeket, szekrényeket szereltünk, gyerekszobát festettünk és Emma kapott új bútort is.

Még ki kell cserélni a szőnyeget ami késik, így sajnos csúszik a mi szobánk és a fenti szint.

Peti bagolymániás. Minden „babujt” azonnak kiszúr száz méterről. A szobáját ezért a tütük mellett babujokkal dekoráljuk.

Emma pedig múlt héten volt oviban először és szereti, ami az előző helyre nem volt igaz. Heti 3x fog járni teljes napokra, kedden, csütörtökön és pénteken. Az ovi amúgy 2 percre van, egyszer el is sétáltunk, az 15-20 perc a gyerekekkel.

A webkameránk ismét működik, itt lehet megnézni mi van a házunk előtt.

Házivideó

on 2013.11.08. in Kategória nélküli írományok Házivideó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megvolt az inspection, amikor is megbízottjaink megvizsgálták a házat és a légkondin kívül szinte mindent rendben találtak. Most alkudozunk a tulajjal hogy csináltassa meg. Addig is egy videó a házról:

Atlantából Lantanába – nem vicc

on 2013.11.05. in Kategória nélküli írományok Atlantából Lantanába – nem vicc bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A dallasi út jól sikerült, de a Niki képét nem teszem ki a falra, mert szegény nagyon nehezen viselte a fel és leszállásokat. Helyette néhány kép Szutyiról ahogy alszik (szuttyant) a kezemben. Állítólag én is aludtam vele. Ó és Emma kislány is élvezte! Ő ült az ablaknál!

Dallas1

Atlanta, felszállás előtt

Dallas2

Beszuttyantva

Emma Petit vezeti

  Jancsi és Juliska

Peti TVt nez

 Tejen szuttyogás az irvingi (örvingi) szállodában

Lényegében le se szálltunk Texasban, már ajánlatot is tettünk egy házra. A tulaj azonban kötötte az ebet a karóhoz, mindenáron ránk akart tukmálni egy tíz ezer dolláros házimozi rendszert.  Józanok maradtunk: visszamondtuk.

Itt egy kép a házról amit nem vettünk meg és egy zseniális plusz kép amivel a tulaj a házimoziját hírdeti:

l79255b44-m0o

A ház amit nem vettünk meg

l79255b44-m17o

Egy vagyont érő házimozi ami nem köllött nékünk

Most egy 30 napos szálláson lakunk, egy két szobás kis lakás, berendezve, de aranyáron. Van minden, asztal, szofa, ágyak és főleg: mosógép!

Nikivel már tervezgettük mi lesz ha nem találunk házat – ilyenkor szinte alig van ház a piacon, mindenki iskolaszünetben költözik Amerikában. Már épp másik albérlet után kezdtem nézni (éjjel 3 felé) mikor beugrott hogy volt egy ház ahova a kutyák miatt nem tudtunk bemenni.

Úgyhogy vasárnap egy újabb körre  invitáltam Laurát, az ingatlanügynökünket, aki nélkül sehova sem tudnánk bemenni. Kb. 1 perc kellett hozzá hogy eldöntsem: ez az. Niki addig az autóban volt Petivel aki beszuttyant. Csere és már Niki is látta amit én. Ma meg már aláírtuk a szerződést. Már csak apróságok vannak, mint pl. hitelkérelem, ingatlanbecslés és efélék. November végén pedig költözünk!


View Larger Map

A ház a google streetview-jával (már minden ház fel van építve)

Emma és Peti azonnal beleszerettek a helybe: Lantana, Texas. 40 percre a munkahelyemtől, de megéri az utazást!

Commute

Napi 20+20 mérföld Lantanától (észak) a munkahelyig (dél)

Játszóterek, közösségi úszómedencék, bicikliutak, golfpályák és 8500 ember akinek a kétharmada diplomás. Ez Lantana. És még 5-6 évig épülnek itt az új házak!

Én már fociztam is egy kisfiúval amig Emma a mászókán volt. Na nem amerikai focit, hanem európait.

Megérdemlik ezek a gyerekek hogy itt nőjenek fel.

Költözünk Dallasba

on 2013.10.31. in Kategória nélküli írományok Költözünk Dallasba bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Pont 2 hónappal miután meghírdettük, eladtuk a házat. Tele lett a tökünk már a sok showinggal, amikor is rendet kell rakni is elmenni amíg az ügynökével az amerikai idejön és szétnéz. Volt olyan nap hogy 3-4-en is jöttek és olyan hét is hogy 3-4-en jöttek csak. Nem tudtuk melyik a rosszabb. Végül egy indiai család vette meg a házat.

indian_family_22_oct_2003

Egy indiai család

Volt amúgy minden baj a házzal. Éjjel kettőkor még WC-t javítottunk mielőtt a vevő jött megnézni a házat a szakértőjével, beázás, dugulás hogy a zuhanytálcán jött vissza a WC. Még kerítést is építettünk hátulra, hogy ne lássák a tó hátsó részét. Amikor felkentük a parkettát fényezővel amire 24 óráig nem lehet bútort tenni? Emma végigtolt rajta egy puffot a bejárati ajtótól a ház másik végéig, 4 olyan csíkot húzott rá amit máig nem bírtunk eltüntetni. Ne kapjon idegösszeomlást az ember. Pedig csak segíteni akart…

Mehetett volna gyorsabban is, de a tóra valami durva szutyok telepedett amit mi szennyvíz gombaként azonosítottunk, de ezzel nem értett a City és a County egyet. Annyira rossz volt a helyzet hogy a kis eső ami esett sem segített már rajta.

20131010_165453_resized_2_929x522

Szutyok 3 óra tájban

Hajdú Misivel készítettünk egy hurkot, olyat amilyet az olajszállító hajók katasztrófája után használnak, vettem egy gumicsónakot, motort és aksit és a showingok előtt 1 órán át takarítottam a tavat. Mire jöttek, senkinek nem tűnt fel hogy a tóval baj van.

photo 2

Apa első próbálkozása. Emberi hajtással.

20131008_115053_resized_929x522

A képen az első ötlet: letolni a szutykot erővel. Nem jött be.

Keddig összepakoltunk mindent amit nem vittek el. Kedden csomagoltak és szerdán már mentek is a cuccok Dallasba.

20131030_100700_resized_929x522

A kamion hátuljában egy személyautó helyezkedik el. A mi cuccunk még nincs bent.

Az autóinkat is vitték, én pedig most egy szállodából írok, még itt Roswellben. Holnap pedig irány Dallas a gyerekekkel. Péntek és Szombaton pedig keressük a házat majd.

20131030_161411_resized_929x522

Kölkök aranyosak. Emma Petit kézen fogva vezeti vagy húzza, Peti pedig boldogan követi. Peti már tudja kérni a tejet: „Teeej!”, mutatja a lábát: „báááj!” és tud olyat is hogy „kaka” (ha bealkotott) és „no no no” és rázza hozzá a fejét. Emma néha rossz néha meg „megígérem hogy jókislány leszek!” és persze nem az. Hiába, nem bírunk rá odafigyelni csak este a meseolvasáskor. Majd Dallasban. Egyszer, ha vége ennek az egésznek.

20131020_183101_resized_929x522

Emma és anya tornáznak

A cégnek nem tudom mennyi hasznot hoztam, az első félévben munkát kerestem miután decemberben közölték hogy leépítenek ami április végére realizálódott. Májusban visszavettek hogy bejelentsék augusztusra hogy Atlantát bezárják és azóta meg házat árulok és költözünk – munka helyett. De kérjenek ők elnézést.

Tegnap még annyi történk hogy a szomszéd macskája bekergetett egy piros kismadarat a garázsba. Szegény annyira meg volt ijedve, hogy le se szállt a söprűről vagy 25 percig. Mire hívtuk volna az állatmentőket, elrepült. A tekintete a Mollyé volt, a nyuszié akit a ház mögé temettünk el.

madarka

A fekete rakodó hölgy szerint szerencsét hoz. Ránk fog férni!

Szóval irány Dallas, Texas. 7 év után viszlát Atlanta, a hely ahol a gyerekek megszülettek. Ki repülővel megy, ki seprűnyélen!

20131030_192333_resized_929x522

Riverside park és egy kis állatkert

on 2013.09.30. in Kategória nélküli írományok Riverside park és egy kis állatkert bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A hétvégén kirándulni voltunk erre-arra. Tegnap a Riverside parkba mentünk el, ahol nagyot szaladgáltak az egyedek a réten és a játszótér játékait is felderítették.

Ma az atlantai állatkertbe látogattunk el, Petinek annyira bejött a dolog, hogy már a kocsiba odafele elaludt, pedig nem is volt alvásidő, így amikor odaértünk, akkor beraktuk a babakocsiba és betoltuk. Aztán a majmok előtt azért felébredt ő is és csatlakozott az ébren levők táborához. Megnéztünk mindent, még a játszótéren is játszottunk. Nagyon jól érezték magukat a babák, el is fáradtak rendesen.

Íme pár képecske.

Az elmaradt szülinapi képek

on 2013.09.29. in Kategória nélküli írományok Az elmaradt szülinapi képek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

 

Mert bizony, ebben az évben is volt szülinap, nem is egy, így most pótolom a szülinapi képeket. Emma kapott süni tortát, gitárt, egy rajzasztalt, mindenféle jóval. Volt gyurma, ceruza, zsírkréta, filctoll, sok-sok lap. Kapott egy biciklit is, bár lehet cangás kép pont nincs. Petike kapott egy nagyon vagány járgányt a tortája mellé, örült is neki nagyon!

 

 

 

Mostanság…

on 2013.09.18. in Kategória nélküli írományok Mostanság… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mostanság nem volt ideje a mókus egyedeknek blogot írni, mert minden összejött. Emma 3 éves lett, Peti 1 éves szülinapját ünnepelte, a Mama hazament, az NSN atlantai irodáját bezárják, emiatt költözünk Dallasba, hirdetjük a házat is, folyamatosan rendet kell tartani, mindent el kell pakolni, ami két kis kategóriás mókus egyeddel valljuk be bonyolult feladat. Hétvégén nyílt napot fogunk tartani, mert most építettünk egy új kerítést, ami most már teljesen zárttá tette a kertet. Aztán ha sikerül eladni, akkor felkerekedünk és irány Dallas. Majd beszerzek egy cowboy kalapot. 🙂

Amúgy gyerekek jól vannak, Emma megkezdte az ovit, amit abba is hagyott. Rájöttünk hogy ez az ovi, ahova beírattuk, sem Emmusnak nem jó, sem nekünk. Az óvónénik ahelyett, hogy segítettek volna beilleszkedni neki, ehelyett inkább imádkoztnak, hogy ne érezze magát rosszul. Röhej.  Ettől még Emma nem fog mosolyogva menni reggelente. Majd ha elköltöztünk, keresünk egy olyan ovit, ahol nem imádkozással akarnak mindent megoldani, ja és amitől Emmának nem lesznek rémálmai.

Peti is jól van, szaladgál egész nap, imádja az autókat, amit tütünek hív. Amúgy már beszél a Drága. Mondja, hogy tej, apa, anya, Emma, Peti, Petya, büdös pelus, 🙂 , nem nem (és rázza a fejét), meg még jó pár dolgot. Tud felfele menni a lépcsőn váltott lábbal, tud táncolni körbe-körbe, meg még annyi mindent, hogy nehéz lenne leírni. Imád enni, de nem egy nagydarab baba ettől függetlenül. Kisebb, mint amekkora Emma volt ennyi idősen.

Voltunk kirándulni is erre-arra, rakok fel képeket is.

Nyaralni voltunk a tengerparton

on 2013.07.27. in Kategória nélküli írományok Nyaralni voltunk a tengerparton bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bogyó és Babóca után mi is elindultunk a tengerparta. Emma kapásból a „tengerpartot” jelölte meg útirányként hétköznaponként amikor délután autóba szálltunk és megkérdeztem az utca végén, hogy „na, akkor merre?”.

bogyo

Nikivel hosszasan kerestük az alkalmas szállodát. Legyen parton, nagymama is elférjen (később kiderült nem akart jönni), legyen medence amiben a gyerekek is jól érzik magukat és persze ne legyen messze és ne legyen drága sem. Nos, az utóbbi kettő nem jött össze, de a többi igen.

IMG_1844_1709x1139

A szálloda csodás volt, a tengerpart tiszta, fehér homokos. A nagymedencén kívül volt két kisebb, plusz egy vizes játszótér.

IMG_2003_1709x1139

Az idő nem volt felhőtlen, de Emma így is aludt egyszer 15 órát (délután 5-kor benyomta a szunyát és csak másnap kelt fel), úgy lefárasztott mindenkit a sok pancsolás.

IMG_1996_891x595

Az ágyakat összetoltuk, Emma középen aludt, Peti meg a kiságyában. Niki bepakolt mindent amit kell, az autóba éppen elfért (8 személyes  kocsi).

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Emma megtanult úszni a mentőmellénnyel (az elején sokat nyelt mert vigyorgott kapálózás közben…), Peti pedig bujócskázni. El-elbújt a szobában és miutána apa kiabált hogy „hol a Peti, hol van a Peti?”, nagy vigyoroga előbújt. Azt már nem is mondom hogy 11 hónaposan jár.

IMG_1967_1709x1139

Az út 6 óra volt, megállással 7. Odafelé bírták a kölkök, visszafelé már nehezebben. Peti azóta ha autót lát üvölt, pedig még házimozit is csináltam neki a kocsiba.
terkep
Apa és Anya rabszolga-mókusok is tudtak azért pihenni. Bár anyamókus szerint inkább csak apamókus.

1

Anyamókus rengeteg szenzációs képet csinált, itt van egy sorozat ahol Peti éppen lebucskázni készül a nyakamból. (A végén nem esett le..)

Collage

Az utókornak még idemásolok pár videót is:

A tengerparton:

Pancsolás a medencében:

A vizes játszótér:

Pancsolás Petivel:

És persze az összes kép.

Zoli

Apa 38 éves lett, Petyalék elkezdett lépkedni és voltunk halakat nézni is

on 2013.07.06. in Kategória nélküli írományok Apa 38 éves lett, Petyalék elkezdett lépkedni és voltunk halakat nézni is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Georgia aquarium állítólag a legnagyobb a világon. Talán, bár lehet az Atlanti óceán nagyobb. Emma már harmadszor látta, nagymama először Petyalék vakarékkal egyetemben. Nikit nem számolom. Én ingyen mehettem be mert ma volt a születésnapom.

Készülünk a floridai nyaralásra is, vettünk fürdőruhákat és egy sátrat is aminek az aljába vettünk egy szivacsot. Ebbe alszik majd Emma, de addig is Petyalék és Emma buborék izgatottan vették birtokukba.

Peti már 8-9-et is lép egyszerre mielőtt „puhába teszi magát”. Néha sajnos a puhát a keménnyel keveri, olyankor zutyál egy nagyot mi meg csöndben kikerekedett szemekkel figyeljük mi van. Hiszti. Próbálunk nem odarohanni. Amúgy Petya kb. két hónapja fejelte le utoljára a zongorát, és azóta a homloka olyan mint egy Klingon harcosé a Csillagflottából. Reméljük ahogy nő eltűnik, mert most eléggé „éle” van a homlokának.

Ja és Nikinek már nem fáj a foga. Ezt mindenképpen le kellet írnom.

És egy klingon harcos:

Klingon-from-Star-Trek-006

Ööö…

on 2013.06.21. in Kategória nélküli írományok Ööö… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

 

Most látom, hogy a képek az én kis tütümről nem lettek valami fényesek, így csentem a netről két tuti képet, hogy milyen is valójában. 🙂

Firszt autót kapott…

on 2013.06.21. in Kategória nélküli írományok Firszt autót kapott… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

 

 

… nem is akármilyet! Anya ezentúl egy kisbuszt fog vezetni, méghozzá egy Honda Odyssey 2013-ast. A fene gondolta volna hogy én bármikor is autót fogok vezetni, de hát ott volt a Murano, amit sikerült eladnunk, Szekondnak ott van a VW CC-je, így kellett még valami bazi nagy családi autó, így esett egy kisbuszra a választás. Ma vezettem először, nagyon tetszik, ma el is szállítmányoztam az egész famíliát mamástul a könyvesboltba. 🙂

A színt Emma választotta. Elvileg Emma szerint piros, amúgy burgundi. Ez az egy volt abban a felszereltségben, amibe nekünk kellett és aminek épp nem szürke vagy fekete a belseje, hanem szép bézs. 🙂

Csináltam pár képet is, de nem lettek jók, mert már este volt és sötétedett.

Jaaaa, amúgy a fogam fáj, de még mindig nem úgy… Hozzáteszem semmi baja nem volt, amíg a doki hozzá nem nyúlt. Még TMJ-m is lett, ami valami állkapocs mizéria. Fáj mint a rohadás, meg a korona is zavar, na de nem úgy… kicsit máshogy.  ( Ha valaki nem érti amit most írtam, az nem baj, néha én sem értem)

Csemeték:

Emma már majdnem szobatiszta! Ma épp egy könyvet vetetett meg a kis cseles, mert hogy ma is a klotyóba ment a kaka. 🙂

Petike meg egyedül totyogó baba lett, már 8 lépés megy neki egyedül, pedig még csak most múlt 10 hónapos!

Mama is jól van, általában fázik, mert nem szokta még meg a légkondit. Ma nagyon finom levest főzött. Bablevest!

 

Pár kép

Nagymama újra itt, gyerekek fejlődnek, Niki foga fáj (de nem úgy), Apát meg kirúgták, visszavették mégis megyünk Atlantából

on 2013.06.18. in Kategória nélküli írományok Nagymama újra itt, gyerekek fejlődnek, Niki foga fáj (de nem úgy), Apát meg kirúgták, visszavették mégis megyünk Atlantából bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nekem kell blogot írni, mert Niki nem nagyon ír mostanában. Nem is volt nagyon időnk, mivel az NSN elég rendesen bekavart kiscsaládunk életébe azzal hogy 1. kirúgott 2. visszavett (az utolsó előtti napon) de 3. bezárja az atlantai irodát, így mennünk kell másik városba. Az irány Texas vagy New Jersey. Én meg eléggé el voltam havazva álláspályázatokkal és interview-kkal.

Ezzel szépen elrontották a hazautazásunkat is.

Nagymama ismét kijött, Gabival érkezett. Lassan már úgy jár ide, mintha a szomszéd városba utazna.

Emmát beírattuk az utca végi oviba, ahova most úgy tűnik mégsem megy, bár már nagyon várja. Költözni még nem tudjuk hova és mikor, de nemsokára kiderül. Emma érti is hogy megyünk, már dobozolna is, van egy ilyen fejezet az Anna Peti Gergő könyvekben. Azt viszont még nem érti, hogy emiatt ugrott az ovi az utca végén.

Amúgy már harmadik napja a WC-be kakil amit a család kitörő lelkesedéssel tapsol és a csodájára jár. És Emma utána kap egy tortát másnap. Hiába, oviba csak így lehet már menni.

Peti meg már egy-két lépést tud menni és utánoz mindenkit. Tud integetni és köhögni, ha valaki éppen köhög.

A 7 éves autónkat úgy tűnik most el tudjuk adni végre. Volt eddig egy közveszélyes indiai csóka, aki hülyegyerek módjára padlógázzal körözött az utcánkban (bekötöttem magamat a hátsó ülésen) és egy másik faszi akinek a családjával 1 órát tesztvezettünk, de a végén nevetségesen keveset akart adni.

Voltunk a hétvégén „vetélkedőn” is amit a georgiai magyarok szerveztek. Emma imádott szaladgálni, próbált bevonódni, bár ő volt a legkisebb, de nagyon látszott hogy már oviban a helye. Mi meg két pofára tömtük a Szallár Sanyi sütötte kolbászt. Vittünk a mamának is belőle.

Egyszer talán le is fogyunk majd. 🙂 Niki mindenesetre beiratkozott a közeli gymbe. Ó és fáj a foga szegénynek. 🙁 „De nem úgy”. De nemsokára vége a gyötrelmeknek, megkoronázzák az egyik fogát.

Peti somdere tánca:

Emma és a pocsolya (a csizmájából ki kellett borítani a vizet):

Emma a vetélkedőn:

Pancsi az udvarban:

Labdázás:

Mostanság…

on 2013.05.05. in Kategória nélküli írományok Mostanság… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az óceánjáró nyuszi legendája

on 2013.05.02. in Kategória nélküli írományok Az óceánjáró nyuszi legendája bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hát igen. Nem sok kisnyúl mondhatja el magáról hogy átkelt az Air-France gépén az óceánon. Molly bizony megtette, 2006-ban, még egy napot Párizsban is aludt. Sok-sok szétrágott bútordarab, fal stukkó, szőnyeg után Molly végül elbúcsúzott és az örök répamezőkre tért. A kisnyúl aki velem együtt vándorolt Amerikába egy zuglói nyuszitenyészetből. Móninak örök hála, hogy beváltottam a nyusziutalványát! 🙂

4 fa közé temettem az udvarban. 8 éves volt.

R.I.P. Répa in Peace.

Emma: (lejön délutáni alvásból, nyusziketrec nyitva, Molly sehol) – Apa, Molly!! Nincs!
Apa: (gondolkodik mit is mondjon) Emma, Molly elment.
Emma: (azonnal) Apa! Venni másik Mollyt! 🙂

Web kamera

on 2013.04.23. in Kategória nélküli írományok Web kamera bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vettünk egy kamerát így legalább látjuk mi történik a ház előtt is, mivel többnyire a ház hátulsó részében tartózkodunk.

Az oldal tetején az „Élő Webkamera 1” linkre kattintva lehet majd elérni, de most itt is itt van. Ez látszik Peti szobájából, de még nem biztos hogy ez lesz a végleges helye.