Black friday – Avagy Fekete péntek.

on 2011.11.25. in Kategória nélküli írományok

Nem, ez nem az, amikor a New Yorki tőzsde bekrepált. Az csütörtök volt, igaz azt is feketének hívják, de az kicsit más. A mi kis kormosunk, amiről szó van most, az nem a tőzsde krakkról híres, hanem arról, hogy így, Hálaadás után, éjfélkor kinyitnak a boltok, legalábbis a nagy üzletek és megkezdődik az év legnagyobb leárazása. Ilyenkor érdemes vásárolni. (Vagyis lenne érdemes, csak hát a Nokia Siemens épp most jelentette be, hogy megválni kényszerül 17.000 alkalmazottól, így mi inkább nem költekeztünk, bár azért reméljük, hogy Zolit nem rakják ki) Szóval, aki ilyenkor költekezős hangulatban van, az már jóval éjfél előtt odamegy az üzlet elé, és sátrat ver. Komolyan. Képesek sátrat is verni egy-egy akciós tévéért vagy laptopért cserébe. Az én jelenlegi laptopom is 2 éve került hozzám az akkori fekete péntek akció keretében, pont akkor döglött be a régi.
Egy fényképezőgépet vadásztunk egész nap, de persze egy bolt sem akciózta le. Pech.
De semmi aggódás, nem az én drága egyetlen Canon EOS-om ment tönkre, szóval lesznek fényképek is majd. 🙂

Babaprojekt.

Az úgy volt, hogy úgy döntöttünk, hogy jöhet Emmusnak egy testvér. Bele is adtunk anyait-apait ügyesen, de sajnos a kistesó, (Sanaa vagy Peter) valami okból nem akart mégsem maradni. Meggondolta magát. Szóval nem lesz kistesó.

Emmus amúgy nagyon jól van. Kicsit foltos… Kék, zöld meg ilyenek, egyre bátrabb, mindenhova felmászik, úgy kell levakarni mindenhonnan. Étvágya szerencsére van, most épp nem csak a sajtos tészta a nyerő.
Úgy szokása, hogy az apján ugrál. Ráül a mellkasára és rugózik. Hát apja tuti érzi a 14 kilót. 🙂 De azért Zolit sem kell sajnálni, mert közben cuppankodhat ezerrel.

Ma csináltam almás lepényt is. És még csak nem is lett olyan rossz. 🙂

Nos, ennyi, hirtelen nem jut eszembe semmi más.

Pusszanat

Szólj hozzá most!

You must be logged in to post a comment.