Az úgy történt, hogy múlt hét csütörtök délután elmentünk a játékboltba Emmának vadászni pár új játékot. Csak pár kis autóval lett Emmus gazdagabb, de már az is valami, mert a két kezében egyszerre csak legfeljebb 4 autót tud felhalmozni, még mindig marad pár, hogy a kis barátja is játszhasson valamivel. Ugyebár egyszerre nem tud minden elvenni előle. 🙂
Na de a lényeg, hogy mondtam Zolinak, hogy nem ártana hazamennünk, hiába élvezi Emma annyira azt, hogy leszedhet mindent a polcról, nekem valahogy rossz érzéseim voltak a gyomromat illetőleg. Épphogy hazaértünk, az ajtóban rámjött a hányás, persze akkor még nem tudtam, hogy ez nem csak holmi terhességi reggeli rosszullét (este 6-kor…).
Az éjszaka jött a rémálom, Emma is elkezdett hányni, na meg én is, de elég rendesen. Szerencsére a kis Prücsök úgy a 7. menet után abbahagyta és békésen szunyókált reggelig, de nekem sajnos nem volt ilyen szerencsém. Elég szívós vírus lehetett, mert még másnap este is hánytam, amikor is Zoli meghozta a hányás elleni ideg blokkoló gyógyszert, amit a nődoki írt fel, na az végre segített abbahagyni. Huh, nehéz menet volt. Akkor kicsit furán néztem, amikor a feljött cucc neon zöld színben pompázott. Wow! Hogy mik nincsenek odabent! Ja, kis zöld tál, hát a klotyó általában túl messze volt, így kaptam egy pofás zöld tálacskát, hát nagy szükség volt rá! 🙂
Na de ma hétfő van, krumplidiétára fel! Tegnap voltam oly bátor és jóízűen nekiálltam enni, na bárcsak ne tettem volna, elég rosszul jött ki a dolog, mondjuk úgy. De ma maradok a főtt, sós burgonyánál.
Szegény Petike, remélem vele minden oké és nem nagyon sínylette meg ezt a dögrovást, meg a két napig nem evést, de azért talán akadtak itt-ott tartalékok. 🙂
Bár az tény, hogy amióta Peti van, azóta én csak fogyok. Ez a dolog sem tett jót. Na de nem aggódom, lesz itt még súly bőven. 🙂
Amúgy azt még le kell írnom, hogy ZOLI EGY HŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐS!!!!!
Szegényre rászakadt Emma is meg én is, tesz-vesz folyamatosan, főz, takarít, Emmát nagyon szépen ellátja, kimossa a hányásos lepedőt, macikat, egyebeket, megoldja az étkeztetését, megfürdeti, altatja és eközben még az én nyavajáimmal is képes foglalkozni, pl, hogy legyen mindig friss citromos víz és főtt krumpli utánpótlásom. 🙂 Hát nem egy hőőős??? Imááááádom!!!!
