Most nem leszek túl bőirományú, viszont gondoltam megosztom a nagyérdeművel a legfrissebb képeinket cserébe.
Emma átesett a hetek óta tervezett kopaszításon, igaz nem professzionális hajnyírbáló által, csak én estem neki ma felkelés után. Szegénynek mostanában nagyon nagy a szeparációs szorongása, így jobbnak láttam ha nem megyünk a fodrászat közelébe, mert ott a végén még belemásztak volna a kis személyes terébe, amit mostanság nem visel jól. A Publix nevű boltban rendszerint matricát akarnak ráragasztani, na attól frászt kap, nem csodálom amúgy, jön egy vadidegen, fura nyelven és hangosan beszél, mint az amcsik többsége, majd hirtelen hozzáér a mellkasához, hogy rányomjon valamit. Alig lehet őket lebeszélni, hogy ne nyúljanak már a gyerekhez. Na de vissza térve a hajvágáshoz. Szerintem nem lett annyira rossz. Legalábbis ápoltabban fest, mint a régi sérójával. 🙂
Aztán voltunk játszótéren is, ott is készült pár kép, meg ma délután az autóban is. Emma tanult vezetni. Nem lehet elég korán kezdeni. 🙂
Na de most következzenek a képek.
Pusszanat.
- Itt kéne lecsúsznom???
- Ez itt apa helye!
- Apa csúszott majd cuppantott!
- Homokozunk.
- Valahol ott vagyok ám!
- Ezt a kéket most telerakom!
- Vagy marad üresen…
- Hmm, van itt egy sárga is.
- Vedd már el légyszi!
- Homok ment a szemembe, juj.
- Akkor most ki is mászok.
- Ismét sárga…
- Hééé, mit csinálsz te itt???
- Mit mondtál? Haza??? Neeeeem!!!
- Apa kérleeeeek!
- Maradni akarok!!!!
- A nagy lelki trauma.
- Azért könnyen elfelejtette…
- Csussssz!
- Csussz megint!
- Az meg mi ott?
- Másik csúszda.
- Tádááám! Leértem!
- Huh, azért ez magas volt.
- A hajvágás.
- Én tartom a fésűt anyának.
- Anya itt a csipesz is!
- Bújás van épp.
- Az új frizu.
- A puszi.
- Aztán a zavarbajövés.
- Kis vigyorika.
- Autóóóó.
- Ez a zsinór meg mi itt?
- Ott iss van valami.
- Helló anya.
- Megy ez nekem!
- Azért apa felügyelt ám!
- Lassan vizsgát is tehetek!
- Mi? Még várni kell pár évet?
- Innen szokott jönni néha a hang.
- Cuppantás!
- Najolvanmár, kicsit unom. Pusszanat!