Majdnem kutyakaja.

on 2012.11.18. in Kategória nélküli írományok

 

Az úgy történt, hogy a mai nap serénykedtünk Emmával és a Mamával a kertben. Összeszedtük a faleveleket és bezacskóztuk őket, mert holnap viszik el a kerti hulladék típusú szemetet. Ki is akartuk vinni a hátsó kapun át előre, a ház elé, ahova a szemeteket kell rakni. El is indultunk a Mamával két zsák kiséretében, ekkor a nagy hirtelen semmiből előkerültek a szomszéd (kibaszott, tetves, rohadék) boxer kutyái, nevezetesen kettő és nekünk estek. 20 centire vicsorogtak, miközben mi oda dermedtünk. Nagy nehezen a (faszkalap) szomszéd végre visszahívta őket, ami persze nem ment könnyen de azért bementek a házba. Hozzá kell tennem, eközben Emma ott gubbasztott a kertkapunál, tőlünk úgy 15 méterre. Mivel a kertkapunk befele van, gondoltam ott nem eshet baja, nem az út fele ment. Az volt a szerencséje, hogy ott maradt lapulva, mert ha őt is meglátják a kutyák, akkor neki biztosan neki estek volna, de akkor Emmát szétmarták volna, mivel kisebb a kutyáknál. Szóval végül is megúsztuk, hogy kutyakaja legyen belőlünk.

Egyszer régebben, amikor még nem volt kerítés és Emma még babakocsiban üldögélős méretekkel rendelkezett, egy kutya olyan gyorsan rontott ránk, Emmára és rám, hogy az volt a szerencse, hogy az ajtón én mentem be előbb, majd a bazi nagy babakocsit rántottam be, mert addigra a kutya ideért és beleharapott a babakocsiba, ha én vagyok hátul, akkor megesz.

Ezentúl az tuti, hogy a bors pisztollyal megyek ki, lényegében bárhova. Már elegem van ezekből a szomszédokból. Elegem van ebből a házból is, mert hiába van kerítés, a kerítés nem teljes, a tó felől van egy rész, ahol be tudnak jönni a kutyák. Múltkor a Mama és Emma voltak odakint a hátsó kertben, ahol az ember azt hiszi, hogy talán ott nem eszik meg, erre azt látjuk, hogy ront be két igen csak ronda kinézetű kóbor kutya a kertbe… Hát volt ám rohanás… Szerencse, hogy akkor sem lett semmi baj. De ez igy már bazira aggasztó, mert tuti, hogy nem lesz egyszer ekkora szerencsénk… Legszívesebben elköltöznék valami nem kertes házba, mondjuk a belváros egy jó magas épületébe mondjuk a 30. emeletre. Oké, nekem egy rohadt panel is megtenné, csak ne kelljen már rettegni, ha épp ki akarok menni az autóig, ami nem a garázsban áll, hanem a ház előtt, mert sosem lehet tudni, hogy mikor milyen kutya akar megenni.

Szóval tele van a tököm. Hát bocs a csúnyácska írásért, de már unom, hogy folyamatosan kutyakajának néznek.

Más újság nincs, vagyis talán jobb ha nem írok semmit.

Pussz.

 

Szólj hozzá most!

You must be logged in to post a comment.