Nosztalgia

on 2011.02.28. in Kategória nélküli írományok

Nosztalgiáztam ma egy kicsit…

Találtam egy vidit, ami a megismerkedésünk és az ásó-kapa-nagyharang között készült képekből áll. Hmm, mikor még fekete volt a hajam, amikor még hosszabb is volt, hmm.. amikor még könnyebb voltam/tunk pár kilóval…
Aztán azóta jött hozzánk a Csöpi is és már el is múlt fél éves. Hát nem mondom, telik az idő…

Volt, amikor még azt gondoltam, hogy na nekem tuti nem lesz családom, férjem, gyerekem aztán tessék. Van egy kedves, aranyos, okos stb. férjem és egy nagyon szép Kismókusom, aki épp alszik a szobácskájában. Emlékszem, hogy mit halálra izgultam és idegeskedtem magam, amikor 3 hónapig csak az egycsíkos teszteket láttam a klotyóban elkeseredve, pityeregve, hogy még arra sem vagyok képes, hogy teherbe essek, aztán amikor nagy ívben tettem már az egészre és a reggeli terhességi tesztet is csak másnap néztem meg… és akkor ott volt Emma, két csíkocska formában. Volt ám nagy öröm, majd megint idegeskedés, hogy úristen baba van a pocakban! Aztán eltelt a 8 hónap is. Volt abban kis hányinger, orrvérzés miatti dokilátogatás, Zolival ultrahangra járás, Simon and Garfunkel koncert New Orleansban, már nagy pocakkal úszkálás a Mexikói-öbölben, apropó, arról is van vidi valahol, sőt házat is vettünk, az is nagyon fontos. Aztán egy szép hétfő hajnalban Emma úgy döntött, hogy kicsit már kényelmetlen neki, hogy a lábacskája az arcában van, így aztán elfojt a magzatvíz. Oda slattyogtam Zolihoz, majd mondtam neki, hogy valami folyik… Kikisért a klotyóra, majd mondtam neki, hogy hát ez tuti nem pisi, mire Zoli kényelmesen visszafeküdt az ágyba, mondván, hogy akkor jó. Aztán nem tudom, végül is mire gondolt, de mondtam neki, hogy ez MAGZATVÍZ! Na erre a szóra csak úgy röpült ki az ágyból, csak azt hallottam, hogy rohangál fel-le a lépcsőn, majd egy pár kör után, odajött és bekukucskált a klotyón, miközben én épp öntisztulási fázisban voltam. (Hasmarsom volt, mint állat) Aztán végül is sikerült letusolnom és beértünk a korházba is, ahol is Emma megszületett.
Hmmm…nosztalgia. Most meg annak a kis Prücsedlinek már a foga jön én meg azon kapom magam, hogy jaj de jó lenne még egy baba, mert Emma már olyan nagy. (Kész röhej, pedig már csak 6 hónapos) De egyelőre tesó-szünet van, mert így is tök fáradt vagyok, le kell fogyni, na meg persze nem is lehetne a császár miatt. De azért jó játszani a gondolattal. 🙂

Na ma ilyen nosztalgiásra sikeredett az este, de ahogy említettem még az elején, jön a videó. 🙂

Pusszanat

2 db hozzászólás érkezett a(z) “Nosztalgia”-ra

  1. Azért tényleg kíváncsi lennék, hogy vajon mire gondolt Zoli amikor visszafeküdt 😀
    Vicces lehetett, mint egy filmben.

  2. Niki szerint:

    Megkérdeztem…

    Arra gondolt, hogy kaki. :)))))

Szólj hozzá most!

You must be logged in to post a comment.