Archive for the ‘Emma’ Category


Emma szépen növöget. Szeptember 21-re volt kiírva, így megmértük hány kiló volt akkor. De hogy fér el egy ekkora baba a pociban? – kérdezte a Niki.

Anya, képzeld, ma kellene megszületnem!

De most tényleg méretszkedünk?

Emma őrmesterleány méretszkedésre jelentezik!

No, vagyok már 4 kiló? Ma van szeptember 21-e!

Mától szerdáig szabadságon vagyok, mert pénteken be kell mennünk a dokihoz előkészíteni Niki epeműtétjét, ami hétfőn 12.30-kor lesz a St. Joseph kórházban (otthoni idő szerint 6.30 este), szemben azzal ahol Emma született. Ezek a legjobb kórházak Atlantában, a tetejében még a sebészünk is szimpatikus volt amikor múlt héten nála jártunk (köszönet Tóth Lajos barátunknak,  aki itt praktizál belgyógyászként). Laporoszkópiás eljárás, ami abból áll, hogy egy kamerával nézik mit ügyködnek bent. Előnye, hogy kész van 45 perc alatt és nem is kell benntmaradni, lehet hazasétálni utána.

Akadt egy jótündér is, Gabi személyében, aki elvállalta hétfőn Emma gondozását.

Emma és a Jótündér

Visszatérve Emmára, készül az útlevele, jövő héten megyünk a postára, ahol lefényképezik és 6 héten belül meg is van. Ha minden jól megy december elején megyünk haza, három hétre, hogy benne legyen a Karácsony.

És íme egy friss videó arról ahogy Emma éppen aludni készül. Ebből az lett, hogy még 1 órát fent volt, ahogy írom a blogot, most aludt végül el (11:47). Egy óra múlva lehet megint enni, kezdődik előlről.

És még néhány kép is:

Este néha bekapcsoljuk a Wii-t

Apa, ez egy nagyon király repcsi!

A lufikat, apa, azokat légyszi pukkaszd ki!

Hú, mekkorát pukkant!

Akkor mehetünk is aludni!

Sziasztok!

Zoli

Szóval blogolok. Bár lehet, hogy nem írok túl sokat, mert némi fáradságot érzek, ami az egész napos folyamatos készenlét okoz. Etetés, tejfejés, főzés, mosás, etetés,tejfejés, főzés folyatása, etetés, tejfejés, sütőtakarítás, mert enyhén szólva csúnya füst jött belőle a sültcsirke után, aztán sterilizálás, tejek kiméricskézése, etetés, tejfejés….

Szóval zajlik az élet, néha azt sem tudom, hogy épp milyen nap van, na nem mintha nem lenne épp tök mindegy, hogy milyen nap van. Az lenne súlyos, ha már azt sem tudnám, milyen hónap van. Na de azt még tudom, tehát nagy baj nincs.

Szegény Zoli is fárad már, ő éjszakázik Emmussal, de legalább éjjel alszik a drága, ami azért valami, még ha nappal nem is akar aludni, amikor én ügyelek rá.

Ma elmentünk Emmusnak venni hosszú ujjú kombidresszt, hogy legyen neki, mert állandőan kiszabadítja a kezeit a takaróból és nem akarom, hogy megfázzon a kis drága. Aztán voltunk boltban is, igaz nem nagyon vettünk semmit, de legalább kimozdultam én is, mert már hetek óta nem voltam sehol, ami köztudottan a mókusok megbolondulásához vezető első lépcsőfok. Szóval etetés után felpakoltuk Emmust és elmentünk.

Aztán hazajöttünk, majd jött a hiszti is, mert a kismókus felettébb éhes lett a nagy kirándulástól, amit persze végigaludt, szóval jól belakmározott a finom tejciből. Ennek eredményeképp ma nem is fürödtünk, pedig tervben volt, de a mókus akkora ricsajt csapott, hogy nem volt idő fürdővizet készíteni, pedig lett volna az etetésig még vagy negyven perc, na de sebaj. Ami késik, érik!

Nos, más újság nem igazán van, így rakok fel pár új képet.

Ja, írtam Egy verset Emmusnak, de még nincs teljesen kész, de azért megosztom veletek:

Emma mókus altatódala


Pici mókus, aludj szépen, anyuka is pihenne,

Az álmosságnak egy kis alvás mindkettőnknek jót tenne.

Látod, már csukódik is le a kismókus szeme,

Álmod legyen minden széppel, s jóval tele.

Majd, amikor felébredsz, hozok neked tejet,

És pelust is kapsz, újat, a régi helyett.

Ha lesz egy kis sírás, majd kapsz puszit, milliót,

Énekelek is majd valami csuda-csuda jót.

Apuval majd megvitatjuk, milyen ruhát adjunk Rád,

Hogy biztosan ne fagyjon meg az a pici lábikád.

…………………………………………………………………

………………………………………………………………… .

Látható, hogy hiányzik az utolsó két sor, de semmi ihletem nincsen, ha van valakinek valami ötlete, szívesen várom!

Puszi.

Emma mostanában 80 ml-t anyatejet eszik, szegény Niki alig bírja tartani a tempót: éppen elég a napi tejtermelés. Hajnal 5-ig én vigyázok Emmára, így Niki 10-től addig aludhat, én meg utána alszok 9-ig, mikor is beindítom a laptopot és dolgozni kezdek – itthonról, egyelőre.

A kisszobába vettünk egy matracot és azon alszunk felváltva. 3 óránként etetés, de Emma szépen hízik, így megéri felkelni, felkelteni.

Keveset sír, csak akkor, ha fáj a poci, ami lehet azért van mert felül akar kijönni valami, vagy azért mert lent, vagy mert korog. Nemrég egy órán át püföltem szegényt, csak nem jött a böfi. Kiderült, még éhes és azért hisztizett. Hál’ Istennek az anyjának eszében jutott, hogy lehet nem is a böfi hiányzik neki. 🙂

Ma fürdés után begöndörödött Emma haja. Ha göndör lesz, akkor az anyai nagyapjától örökölte. Eddig úgy volt a haja az enyém. Sebaj. Még ott van a füle!

Niki ma ünnepelte a szülinapját. Nagy örömére Sandy Springsben találtunk egy európai cukrászdát és igazi otthoni csokitortával ünnepeltünk. Meg egy mackóval.

Boldog szülinapot!

Puszi midenkinek!

Zoli

Az egyik rabszolga.. felfogadtam, hogy vigyen körbe.

Én alszok, ti, rabszolgák csak toljatok!

Ez itt a másik rabszolga. Anyának neveztem el.

Ez itt az "Apa" nevet kapta.

Ha ordítok, megetetnek. Lehet göndörödöm?

Most kimenőt kaptak, én lazítgatok addig.

Gabi és én. Jól mutatunk!

Jeff, szerinted is jó kis csapat vagyunk?

Az első számú mókus ma 28 éves!

Medve úr, ide süss!

Enyém vagy, viszlek aludni!

A táborhelyet Emmus mellett jelölöm ki!

Úristen, egy Grizzly!

Zoli azt mondta, hogy írjak blogot, mert hogy mostanában ő írt csak.

Hát írok.

Velünk minden rendben van, Emmus szépen gyarapodik, már lassan a 80 mili tej sem elég neki, mert nagyon hamar felébred, vagy el sem akar aludni, csak cuppog. Már a nyelés és szépen megy neki, már csak ritkán nyel félre.

A büfi dolog még mindig elég nehézkes, alig lehet kisajtolni egy-egy büffencset szerencsétlen kismókusból, de hősiesen tűri a tortúrát.

Jelentem, én is egész jól vagyok testi felépülés terén. Az előbb azon vettem észre magam, hogy úgy szökkenek lefele a lépcsőn, mint egy kecses gazella, igaz a túlsúlyosabbik fajtából. Azért két hete ugyan ez a szökkenet nem ment volna.

Nos hát azt hiszem ennyi tellett tőlem mára, lassan megint etetés, majd tej fejés, pumpalakatrész mosogatás… szóval van mit tenni.

Nos, puszpusz Mindenkinek!

És íme, pár új kép Emmusról:

Emma mókuskánk anyukájától örökölte a csuklómókusságot. Az egyik nap azt hittem hogy egy ágyú sült el az emeleten, de Niki főmókus csuklott csak Emma mellett, amit a házi adó vevőnk (babafigyelő) közvetített.  Szóval mindkét mókuspéldány csuklik.

Íme egy videó erről:

A mai nap először fürdettük meg Emmát. A kórházi fürdéskor nagy balhét rendezett, de most tűrte rendesen. Csak előtte és csak utána balhézott. 5 cumit használtunk el, miután mind a földön kötött ki.

Kaja után püfölnek...

Titeket is püfölnek az étteremben evés után?

Mégis lehet, hogy szeretnek?

Lehet madár vagyok és nem is mókus?

Anya, este ha vigyázol rám, ficánkolni fogok. Baj?

Tényleg Egyiptomban vannak a piramisok?

Anya, a te lábadat meg apa tekergeti?

..pfujj.. tiszta nyál lettem a lábam.. ez gáz!

A lábamat is mosd meg! Kicsit nyálas lett...

Húúú, húúú de jó itt nekem!

Mackó, mackó, lehet bújni! Vagy... mókus?

Pancsi után... Sziasztok! Emma kismókus

A hétfő nem kezdődött túl jól. A két főmókus letesztelte az amerikai mentőszolgálatot.. Niki azzal ébresztett, hogy alig kap levegőt. Nosza, hívtuk a 911-et. Elsőnek a tűzoltók értek, mértek vérnyomást amíg a mentősök is kiértek. Irány a North Fulton kórház, ahol ultrahang alapján kiderült, hogy epekövek.. Niki addigra már jobban kapott levegőt, köszönhetően a morfiumnak. Írtak fel erős fájdalomcsillapítót, aztán hazaküldtek. A jó hír, hogy nem a császármetszésből származó fertőzés. Folyt. köv.

11-re rutinosan bementem a kórházba Emmát megetetni, mire a főnővér lecsapott rám, hogy Emma készen áll a hazaútra! Volt is nagy öröm! Niki is egyből jobban érezte magát, 2-re mentünk is a kismókusért, akit a végén 5-re engedtek el. Azóta túlvagyunk egy itthoni etetésen, Emma szépen evett jelentem és utána nagy szemekkel nézett szerteszét. Alig akart elaludni.

A vizuális típusú olvasóinknak íme néhány kép:

Zoli

Emma kismókus egyre ügyesebben eszik. Az egyszeri evés még mindig 50ml, de megeszi mind az 55ml anyatejet. Niki szorgosan gyártja a kis üvegeket, amiket a kórházba szállítunk és ott készítik neki elő evésre. A főnővér megemelte a célt a napi 6-8 üvegre és azt mondta, szerinte kedden vagy szerdán hazaengedik a mókusleányt.

Ma a 11-es és a 2 órás etetésre voltunk bent. Estére is megyünk majd.

Az első levél is megérkezett “Emma Dudar”-nak címezve, a TB-től, megkapta a társadalombiztosítási számát. A biztosítóskártyánkra is rákerült a neve, ami szuper, mert a két és fél hét intenzív tutkóra egy bazinagy számlához vezet, amit jórészt a biztosító áll majd.

És itt vannak a képek:

Zoli

Emma még mindig nem jöhet haza, de már egyre szebben eszik. Ma is lenyomtunk a torkán 50 ml-t (Niki 47-et én meg 3-at, de az utolsó három nehezebb volt). Most háromóránként etetik, de csak minden második cumisüveg a többit gép adja az orrán át.

Két cumizás közben böfiztetünk, amit Emma elpirosult arccal, de békésen tűr. Kicsit érdeklődik is, hogy mi folyik a háta mögött. Ilyenkor hátracsavarja a fejét és nagy szemeket mereszt. Íme néhány pofa:

Megint püföltök?

Na ne, ez most komoly?

Tényleg háromszor veri ezt a Lúdas Matyi vissza?

Anya is püföl...

...meg apa is és még röhög is...

Néha nem püfölnek. Akkor nézek így is.

Na, nyomás az ágy. Megettem amit kellett.

Most betesz, vagy nem?

Beraktak. Alvás!!!

Na jó, a simi még jöhet.

A katicástakaróm! Jó helyre kerültem.

És íme a videó Emmáról és egy tündérről akit Bóbitának hívnak:

Zoli

Na, megint írok, mert Nikinek semmi ereje nincs a napi nyolcszori keléssel. A napi tejtermelés már elérte a 4 dl-t, ami bőven elég Emmának, most kb. 35 ml az adagja. A Neiser családnak innen üzenem, hogy a lányuk/huguk egy hős és nagyon jó anyuka. Néha mondani kell neki, főleg ha elpityeredik.

Még mindig a 7-dik emeleten van, most az L-2-es szobában. Naponta kétszer megyünk látogatni, reggel és este. Peluscsere és cumis etetés a rutin, most már mindig anyatejjel.

Ma észrevettük, hogy kicsit nyúlik Emma feje, mert az oldalán fekszik sokat. A nővér két oldalról kitámasztotta a fejét és most hanyadt alszik. Fel is írtuk a falra, hogy mindegyik nővér lássa.

Amúgy nagyon aranyos, egyre többet van fent és forgatja a nagy szemeit, főleg amikor böfiztetés címén a hátát püföljük.

A héten valószínűleg még nem jöhet haza, meg kell innia 2 napon át 45 ml tejet 8 alkalommal. Ha nem lenne koraszülött akkor már 15 ml-rel hazaengednék.

Szerintem csak egyszerűen tetszik nekik a lány és nem akarják futni hagyni. Majd szétültetem őket.

Ma bejött a dokink látogató asszisztense és megtudtuk, hogy még egy napot maradhatunk mert a biztosító a császármetszés esetén a térített négy napot a szülés másnapjától méri. Szóval még a kórházban vagyunk, de pénteken tényleg megyünk haza.

12.30-tól kétórás életmentő tanfolyamon vettünk részt. Itt is van a diplománk, ami nélkül Emmát nem adják oda:

Niki közben rendszeresen pumpál a kórházi pumpával, ami elég vicces, de hatékony, főleg mióta Emma sírását videóról bemixelem neki. Dj Dudú. A lényeg, hogy beindult a tejcsárda:

Én meg háromóránként rohangálok fel vele az emeletre, ahol behűtik a tejet és másnap bekeverik a tápszer mellé.

Az emelet egyébként a másodikról a hetedikre változott, ami jó jel, mert onnan már előbb szabadulnak a babák. A második az olyan intenzív féle volt.

Mielőtt felvitték Emmát, még volt egy kilencvenperces autóülés-teszt, amikor is Emmát másfél órára az autóülésünkbe ültették, hogy tud-e levegőt venni döntött helyzetben is. Tudott. Sőt aludni is, de azonnal.

Végezetül ismét Emmáról egy videó, ami bővelkedik akció-elemekben. Csak gyengébb idegzetűeknek ajánlom!

Én szóltam!

Zoli

Emma még mindig a második emeleten van (mi az elsőn). Holnap megyünk haza, de ő még marad egy kicsit. Senki nem mondja meddig, csak hogy önállóan kell ennie, legalább üvegből mielőtt jöhet. Azelőtt megy a hetedik emeletre, ahol már külön szobája lesz. Mindenesetre mi jövő héten visszük haza, akármit mondanak.

A születési időt végül is 11.58-ra írták, nem törődve azzal, hogy a lábacskái már 11.57-kor kint voltak… Mindenesetre mi 11.57-et írtunk a születési anyakönyvi kivonatra. A név maradt Emma és nem cifráztuk, nem írtunk be második nevet.

Ha fiunk lesz Niki választhat a Miklós és az Adolf között (az Adolf csak azért, hogy tuti a Miklóst válassza..) :), de ez még odább van. Örülök, hogy lány lett elsőre, állítólag a fiúk kevésbé vadak, ha a lány születik meg előbb.

Az etetésre visszatérve, Emma minden három órában eszik és mindig tele van a pelus. Már én is és Niki is cserélte, csak nem könnyű a sok drót miatt ami kiáll szegényből.

9-12-15-18 óra (stb.) a menetrend.

Most megyünk szoptatni, bár Emma még nem nagyon érdeklődik, mert nincs még sok tej. Az előbb már volt pár csepp előtej, azt fel is vittem neki, hogy erősödjön az immunrendszer. Nikinek pedig vezénylek: hoztam egy kismagnót amit a földre tettem, és amíg én ugrálva kiabálok, hogy 1-2-3-4, addig ő gyártja a tejet. (csak vicc volt..) 🙂

És itt a video a cumisüvegezésről, kemény 10 ml ment le, de utána elaludt szegényke. 22 ml a cél.

Hajrá Emma!

Zoli

Tegnap este felmentünk Emmához látogatóba. Aludt, de azért picit magunkhoz vettük, erre nyöszörgött egyet, aztán továbbaludt. Ma 9-re megyünk szoptatni, de még nincs Nikinek sok teje. De kell, mert ettől jön majd meg. (Azért pár csepp már volt.)

Ma a nővér felírta reggel milyen céljaink vannak a nap folyamán:

1) Babalátogatás
2) Mellpumpálás
3) Pihenés (rendes tőlük)
4) Zuhanyozás (az már ránk fér…)
5) Mászkálás a folyosón
6) Születési anyakönyvi kivonat (Emma lesz a családban az első amerikai állampolgár, mivel itt született).

A reggeli kellemes meglepetés a tegnapi diéta után. Tojásrántotta, narancs csíkokkal, petrezselyemmel, sonkával. Meg bor. (?) Azt otthagytuk, gondoltuk szoptatás előtt nem az kell a babának. Ja, és napi újság! Nemsokára jönnek felvenni a rendelést az ebédre. Röhej. Igaz ezért a négy napért a kórház 2 millió Ft-nak megfelelő dollárt számláz a biztosítónak. Nekünk “csak” kb. 300.000-et.

A forgatás sem állt le, itt vannak az újabb videók, főszerepben a lányokkal.

Reggel 7-kor Niki keltett, hogy elfojt a magzatvíz. Én elkezdtem fel alá rohangálni, mint Niki szerint minden apa, de már elő volt készítve minden három táskában: egy Emmának, egy a vajúdásra, egy meg a post partumra, ami a szülés utáni szoba idekint. Emma jól döntött, megvárta a hétfő reggelt, akkor már a mi dokink jön a szülést levezetni, nem a hétvégi ügyelet. 30 perc alatt a kórházban voltunk, a Northside Hospitalban. Először nem akarták elhinni, hogy Niki vajúdik, de a végén meggyőztük őket, annyira, hogy 10 órára már 5-en rohangáltak a szobában. Niki kapott epidurális érzéstelenítést, mert Emma mókuskánk nem fordult meg így maradt a császár metszéses módszer.

Emma 34 hét és 6 napos volt, ezért még éppen koraszülöttnek számított, kicsit izgultunk, hogy minden rendben legyen.

A doki megérkezett és irány a műtő!

11.57-kor megszületett Emma lányunk a Northside hospitalban, Atlantában.

Niki nagyon bátran állta a megpróbáltatásokat, még viccelődött is kicsit, amikor remegett mindene az érzéstelenítőtől.

Azóta voltam fent Emmánál, fél órát ringattam a kezembe amíg az orrán keresztül adagolták neki a tejet.

Azt mondják nekünk 4 nap múlva menni kell, Emmát meg majd akkor adják, ha megiszik 8 uncia tejet. Reméljük minél előbb, holnap 9-re megy Niki szoptatni.

Éjfél után is voltunk fent, de nem sokat, mert Niki elszédült kicsit. De jól van, most alszik.

Én is megyek!

Zoli

És a videók: