Archive for szeptember 17th, 2010


Szóval blogolok. Bár lehet, hogy nem írok túl sokat, mert némi fáradságot érzek, ami az egész napos folyamatos készenlét okoz. Etetés, tejfejés, főzés, mosás, etetés,tejfejés, főzés folyatása, etetés, tejfejés, sütőtakarítás, mert enyhén szólva csúnya füst jött belőle a sültcsirke után, aztán sterilizálás, tejek kiméricskézése, etetés, tejfejés….

Szóval zajlik az élet, néha azt sem tudom, hogy épp milyen nap van, na nem mintha nem lenne épp tök mindegy, hogy milyen nap van. Az lenne súlyos, ha már azt sem tudnám, milyen hónap van. Na de azt még tudom, tehát nagy baj nincs.

Szegény Zoli is fárad már, ő éjszakázik Emmussal, de legalább éjjel alszik a drága, ami azért valami, még ha nappal nem is akar aludni, amikor én ügyelek rá.

Ma elmentünk Emmusnak venni hosszú ujjú kombidresszt, hogy legyen neki, mert állandőan kiszabadítja a kezeit a takaróból és nem akarom, hogy megfázzon a kis drága. Aztán voltunk boltban is, igaz nem nagyon vettünk semmit, de legalább kimozdultam én is, mert már hetek óta nem voltam sehol, ami köztudottan a mókusok megbolondulásához vezető első lépcsőfok. Szóval etetés után felpakoltuk Emmust és elmentünk.

Aztán hazajöttünk, majd jött a hiszti is, mert a kismókus felettébb éhes lett a nagy kirándulástól, amit persze végigaludt, szóval jól belakmározott a finom tejciből. Ennek eredményeképp ma nem is fürödtünk, pedig tervben volt, de a mókus akkora ricsajt csapott, hogy nem volt idő fürdővizet készíteni, pedig lett volna az etetésig még vagy negyven perc, na de sebaj. Ami késik, érik!

Nos, más újság nem igazán van, így rakok fel pár új képet.

Ja, írtam Egy verset Emmusnak, de még nincs teljesen kész, de azért megosztom veletek:

Emma mókus altatódala


Pici mókus, aludj szépen, anyuka is pihenne,

Az álmosságnak egy kis alvás mindkettőnknek jót tenne.

Látod, már csukódik is le a kismókus szeme,

Álmod legyen minden széppel, s jóval tele.

Majd, amikor felébredsz, hozok neked tejet,

És pelust is kapsz, újat, a régi helyett.

Ha lesz egy kis sírás, majd kapsz puszit, milliót,

Énekelek is majd valami csuda-csuda jót.

Apuval majd megvitatjuk, milyen ruhát adjunk Rád,

Hogy biztosan ne fagyjon meg az a pici lábikád.

…………………………………………………………………

………………………………………………………………… .

Látható, hogy hiányzik az utolsó két sor, de semmi ihletem nincsen, ha van valakinek valami ötlete, szívesen várom!

Puszi.