Emma szépen növöget. Szeptember 21-re volt kiírva, így megmértük hány kiló volt akkor. De hogy fér el egy ekkora baba a pociban? – kérdezte a Niki.
Anya, képzeld, ma kellene megszületnem!
De most tényleg méretszkedünk?
Emma őrmesterleány méretszkedésre jelentezik!
No, vagyok már 4 kiló? Ma van szeptember 21-e!
Mától szerdáig szabadságon vagyok, mert pénteken be kell mennünk a dokihoz előkészíteni Niki epeműtétjét, ami hétfőn 12.30-kor lesz a St. Joseph kórházban (otthoni idő szerint 6.30 este), szemben azzal ahol Emma született. Ezek a legjobb kórházak Atlantában, a tetejében még a sebészünk is szimpatikus volt amikor múlt héten nála jártunk (köszönet Tóth Lajos barátunknak, aki itt praktizál belgyógyászként). Laporoszkópiás eljárás, ami abból áll, hogy egy kamerával nézik mit ügyködnek bent. Előnye, hogy kész van 45 perc alatt és nem is kell benntmaradni, lehet hazasétálni utána.
Akadt egy jótündér is, Gabi személyében, aki elvállalta hétfőn Emma gondozását.
Emma és a Jótündér
Visszatérve Emmára, készül az útlevele, jövő héten megyünk a postára, ahol lefényképezik és 6 héten belül meg is van. Ha minden jól megy december elején megyünk haza, három hétre, hogy benne legyen a Karácsony.
És íme egy friss videó arról ahogy Emma éppen aludni készül. Ebből az lett, hogy még 1 órát fent volt, ahogy írom a blogot, most aludt végül el (11:47). Egy óra múlva lehet megint enni, kezdődik előlről.
És még néhány kép is:
Este néha bekapcsoljuk a Wii-t
Apa, ez egy nagyon király repcsi!
A lufikat, apa, azokat légyszi pukkaszd ki!
Hú, mekkorát pukkant!
Akkor mehetünk is aludni!
Sziasztok!
Zoli
