A Daily Mogyoró

Emma közlekedik. De nem ám akárhogy! Az ebédlőből átalakított játszótér közepéről egészen a konyhába a lábamig. Jó pár métert odébb gurult, az tuti. Aztán kicsit később célba vette a dolgozó szobát, ami most épp ebédlő, mert oda vittük át az asztalt. Igaz mindegy is, mert még nem szereztünk be Zolinak iróasztalt, de ami késik…érik. Kellene oda egy ajtó is, mert mostanság Emma olyanokat rikkant, hogy beleremeg a ház, ami hagyján, de mindig épp akkor teszi, amikor Zoli épp „customer meeting”-en vesz részt. Azaz tök fontos emberekkel kellene beszélnie és előadnia az előadandó cuccot, csak hát nehezen megy neki, mert Emma a háttérben sikoltozik. Ezen okból drága kettes számú mókus ma bement a munkahelyére dolgozni, azaz Emma kénytelen volt az én szolgáltatásaimmal megelégedni. Szerintem így is élvezte, de persze nagyon örült az apjának, amikor hazaért. Volt ám nagy vigyorgás!

A kerítésünk is kész lett, pont jókor csinálták meg, mert másnap egész nap szakadt az eső. Nagyon szép lett! Végre nem jön be a szomszéd, vagy ha átjön a kerítésen, akkor nagy bajba lesz.  A kert az még nagyon ronda, több évnyi levéltömeg van felhalmozódva, gallyakkal, ágakkal, de ki lesz takarítva. Tervbe vettem, hogy szépen ültetgetek bokrokat, virágokat is, hogy szép legyen.

Tengeri szörnyek. Jójó, nem kell megijedni ám, csak hódok voltak. 🙂 Bár amikor megláttam őket, egy pillanatra azt hittem, hogy kis méretű medvék. Kettő darab volt, kiúsztak a partra, oda ahol van a padocska, majd átusztak a kerítés fele. Nem sikerültek nagyon jól a képek róluk, mert Zoli sikeresen elállította a fényképezőt, én meg a nagy sietségben nem néztem meg, hogy mire van állitva a gép. Hát ez van, ha nem kis kompaktja van a mókusnak.  (meg ha elállitják a gépet…) De legalább a kártya benne volt, már az is valami, hogy azt nem kellett vadászni a laptopból.

Tegnap itt volt a Jótündér is, alias Gabi. Tudjátok, aki vigyázott Emmusra, amikor nekem volt az epeműtétem.  Gabi főzött nagyon finom túrógombócot, már csak ha rágondolok, csorog a nyál..hmmm…isteni volt! Emma nagyon szereti Gabit, csak most szegény, amikor meglátta, azt hitte először, hogy megint szurit kap, szóval egy darabig méregette, de amikor végül is rájött, hogy itt már tuti nem lesz szuri, na akkor produkálta ám magát. Csak úgy szórta a mosolyokat! Miután Emma elaludt, jót énekeltünk.

Nos, mi is történt még?

Hmm…

Hát egyelőre nagyjából ennyi. Szombaton lesz a gulyásparti, majd arról is beszámolok.

Na, kitaláljátok, mik jönnek most? 🙂